Ahol jártunk (a teljesség igénye nélkül)
Lake Tekapo - Christchurchből Queenstown felé vettük az irányt a sziget belsejében vivő úton és Lake Takeponál álltunk meg éjszakázni. Már útközben körülbelül 150 képet csináltunk, annyira csodás helyeken ment az út. Mindenfelé zöld dombok bárányokkal, virágzó fák, hihetetlenül türkizkék színű tavak, a háttérben pedig havas hegycsúcsok. Többet nem is nagyon tudok írni erről, tényleg leírhatatlan volt a látvány végig az utunk során. Tekapo is egy fantasztikusan kék színű tó (ami a gleccserek mozgása során keletkező "homoknak" köszönhető), a háttérben gyönyörű hegycsúcsokkal. A tó mellett fekvő "hegyre" is felmentünk, jó kis túra volt, orkán erejű széllel megspékelve a csúcson - de a látványért egyértelműen megérte.
Az éjszakát egy közeli tó partján töltöttük, csodaszép kilátással. Kicsit félelmetes volt a hely, üresen álló bungalókkal, a semmi közepén, településektől messze, teljes sötétségben. Ennek meg volt ugyanakkor az előnye is, több mint egy órán át gyönyörködtünk a csillagokban! Itt van ugyanis a világ legnagyobb „ég/csillag nemzeti parkja” – ismét egy leírhatatlan élmény, és erről sincs igazán jó képem (jól jött volna egy nagyobb fényerejű fotómasina..), úgyhogy el kell hinni (vagy elmenni megnézni :)).
Queenstown - az extrémsportok mekkája, egy 20 ezer fős, ámde annál pezsgőbb és gyorsan növekvő városka, számos sítereppel a közelben. Ennek megfelelően főleg turistákkal, sielőkkel-snowboardosokkal és az északi sziget szörföseihez hasonló laza "életművészekkel" volt tele a város. Nagyon hangulatos volt, aranyos kis utcákkal, idilli tóparttal és kellőképp nyüzsis, ugyanakkor nyugodt életstílussal (és csodaszép, eszméletlenül magasan árazott házakkal). Egy szomszédos városkába, Arrowtownba is elmentünk, ami az 1800-as évek végén érkező kínai aranyásók letelepedési gócpontja volt. A kínai telep maradványain kívül gyönyörű természettel (mintha ezt már írtam volna párszor, nem??) és tündéri kis házakkal, utcákkal, éttermekkel csalogatja a látogatókat.
