Igen nehezen kezdem írni ezt a bejegyzést (mint az összes többit az utóbbi időben :)), nem tudom miről is írjak. Olyan fantasztikus a déli sziget és annyi mindent besűrítettünk ebbe a 6 napba, hogy vagy egy kisregényt kéne írnom vagy egy pontokba szedett jegyzetet. Igyekszem valahol a kettő közt megoldani, hogy minden lényeges megmaradjon az utókornak, de azért emészthető is legyen ;) (Illetve a feltölthető képek / poszt limit miatt több részletben fog jönni)

Campervan

Sok fejvakarás után úgy döntöttünk, hogy campervannel fogunk körbejárni és egy szuper helyet sikerült review-k alapján találnunk. A konstrukció egyszerű: átalakított kisbusz 3 üléssel, hátul szétnyitható ággyal ami napközben asztal + padként funkcionál, illetve a csomagtartóból nyíló minikonyhával (pumpálós mechanizmussal és egy kanna vízzel csap is van). A mi cégünknél mindez extravagáns festésekkel jön, érdemes itt megnézni mennyi vagány dizájn van! Mi a szigetet illusztráló esernyős autót kaptunk: a keleti oldal napos, a nyugati pedig szeles és esős. Hátul pedig a kötelező szivárvány ível a két oldal közt :)

Új Zélandon (az elmondások alapján) mindenki campervanezik vagy lakókocsizik, ennek megfelelően tele van a sziget kempingekkel, ahol éjszaka meg lehet állni. Útszélen tilos megállni éjszakára, de sok kijelölt hely van, ahol legalább wc van és ezek gyakran ingyenesek vagy pár dollárba kerülnek egy éjszakára. Felváltva aludtunk alap megállókban (csak wc vagy még az sem volt, és előfordult, hogy mi voltunk az egyetlen lakók) illetve áramos-zuhanyzós kempingekben. Egy dologban viszont mindegyik hasonlított: gyönyörű helyeken voltak. Volt közvetlenül tó-, folyó- illetve tengerparton fekvő helyünk, kilátásunk Queenstownra és az öblére, valamint egy kilátásban gyengébb, de annál aranyosabb, teljesen felszerelt összkomfortos kempingünk.

Az első napunkon egyébként rögtön volt egy kis kalandunk, megálltunk gyönyörködni a tájban az útszélen, aztán nem igazán sikerült visszaevickélnünk az útra :) Kicsit puha is volt a talaj, de a baj az volt, hogy rossz szögben mentünk fel a kis dombra ami vitt vissza az útra és a jobb hátsó kerék a levegőbe került, nem érintkezett a földdel (hátsó kerekes volt a kisbusz). Persze próbálkoztunk a toljuk, tegyünk be valami deszkát a kerék alá, stb módszerekkel, de viszonylag hamar ott termett egy házaspár egy pick-uppal, az úr mondta, hogy ne csináljunk semmit, előkapott egy kötelet, befeküdt a kocsink alá felkötni, aztán hopp már ki is húzott minket. Nagyon kedvesek voltak, én el is csacsogtam a feleségével erről-arról amíg ment a mentés. Felemelő volt, hogy nagyjából az első autó mi elment mellettünk megállt segíteni. Éljenek a kiwik! :)