Nagynehezen megszületett az első bejegyzés, a készülődésről már nem volt idő feljegyzéseket készíteni, de egy pakolós kép álljon itt ízelítőként (mindez kb 8 órával a repcsi indulása előtt).

Kis késéssel ugyan, de zökkenőmentesen (najó, némi légörvénnyel) én is és csomag is megérkeztünk Nairobiba csüti este. Mondjuk már az első járaton (Bp --> Párizs) sikerült rossz helyre ülnöm :) De rendes volt a hely jogos tulaja, beült mellém aztán azzal a lendülettel végig is dumcsiztuk az utat. Mindkét „padtársam” amerikai katona volt, egyiküknek magyar felesége van, másik pedig Pápán okította a magyar pilótákat és épp tartott hazafele (neki meg német felesége van, úgyhogy eléggé képben voltak az európai dolgokkal is). Egyébként velem egyidős volt a srác, 2008-2014 közt szolgált aktívan, javarészt Afganisztánban (és ennél többet nem is mondott erről…), most pedig egyetemre jár (amit finanszíroznak a szolgálatért cserébe, de ahogy kivettem ez elég kevés vigasz..). Viszont jól kibeszéltük az oktatási rendszereket, azt hogy milyen sok beszűkült látókörű amerikai van (nem én hoztam fel!), no meg persze az elnökválasztást. Bevallása szerint még egy emberrel sem találkozott aki támogatná Trumpot, de Hillary pártival sem gyakran, és szerinte az egész választási rendszer használhatatlan, csak a pénz beszél, és köze nincs a demokráciához. Majd hozzátette, hogy ha nem is a közeljövőben, de ebből balhék lesznek és nem marad már fenn sokáig a jelenlegi rendszer. Magyarországról pedig mindketten csudaszépeket mondtak (nyilván.. :)), habár a srác kedvence a pápai reptér melletti kebabos volt..

Nairobiban a sofőr már várt és vitt a szállodába egy másik fazonnal, aki csak franciául beszélt, úgyhogy gyors telefonos segítséggel oldották meg a nyelvi korlátokat. Apropó nyelvek – Kenyának két hivatalos nyelve van, az angol és a szuahéli. Ezen kívül még számos kisebb helyi/törzsi nyelv van. A feliratok mindenhol angolul vannak, szuahélit nem is láttam egyáltalán és egymást közt is gyakran átváltanak angolra. Ettől függetlenül azért nem épp ékesszólásúak angolul és időnként bajos megértenünk egymást.

A szállodában a személyzet nagyon kedves, szuper aranyosak, a hely maga so-so – nagyjából a Bulgáriában látott gyengébb helyek szintjére tenném (családnak a jó kis hegyi bungaló mondhat valamit :)), de tűrhető (azért örültem, hogy hoztam fertőtlenítő kendőt :)). A környék amúgy valami autószerelő negyed lehet, egymás hegyén-hátán műhelyek (ennyit arról, hogy otthon megnézi az ember a térképet, trip advisort és booking.com-ot – ezek alapján a belvárosban, az üzleti negyedtől pár percre foglaltam szállást. Persze az „üzleti” szubjektív jelző :)).

Ma a sofőrrel reggelre volt megbeszélve a találka (Vali kollégája szervezte le, ő fog Nairobiban hozni-vinni), egy laza fél órás késéssel meg is érkezett. Amíg vártam rá volt időm elnézegetni az utcát – nyüzsi volt, de egyetlen embert nem láttam sietni (és ez nap végéig így is maradt, még ha a 2x4 sávos úton is talál valaki átvágni, hát a lábát nem fogja szedni..).

Amúgy laza nap volt, elmentünk egy shopping centerbe pénzt váltani meg boltba (meglepően európai volt, megkockáztatom nagyobb kínálattal, mint otthoni hasonló boltok és persze tele a nyugati brandekkel), egy múzeumba (Karen Blixen), kilátóhelyhez (egész augusztus historikusan párás és ködös, úgyhogy sokat nem láttam..) és kajolni (a pálinkát/vodkát szorgosan iszom kaják előtt, de éhgyomorra azért nem csúszik annyira :)).

A Karen Blixen múzeum egy angol kolónia idején épült ház, ahol Karen élt és ahol az Out of Africa című filmet is forgatták – ami egyébként Karen azonos című könyve alapján készült. Aranyos „kis” ház, gyönyörű kerttel és különböző korabeli (1920-30s) kávétermesztő gépekkel – a hölgy és férje ugyanis a meggazdagodás reményében kávétermesztőként kerültek Kenyába az 1910-es években.

Kilátóhely és kaja nem volt rossz, de az odaút izgalmasabb volt :) Volt egy kis ízelítő a városszéli életből.

(van videóm is a Nairobi utcákról, de lassú a net úgyhogy ezt majd később töltöm fel)

Korlátozottan szaporítván a szót, Nairobiról/Kenyáról a benyomások eddig:

• Nagyon kedves emberek, segítőkészek, de (ahogy egy ismerős is mondta) egyszerűek :)
• A város maga nagyon kettős – az útrendszer helyenként kiváló, máshol óriás gödrökkel teli földút (járda dettó). Vannak gyönyörű lakóparkok (természetesen szöges dróttal megtámogatott 2-3 méteres betonfallal körbevéve) és bódévárosok. A legdivatosabb boltoktól az utcai poros földről árulókig minden van. Időnként a leglepukkantabb részeken bukkan fel egy-egy kimondottan jól öltözött emberke – gyalog. De végülis egy harmadik világbeli nagyvárostól (3.1 millió lakos) pont ezt várja az ember.
• Rengeteg egyetem van Nairobiban – persze hogy melyik mekkora és mennyire komoly, azt nem tudom. De a sofőr szerint nehéz még diplomával is munkát találni – a végzők számához képest kevés a megfelelő munkahely. (ő maga is diplomával sofőrködik)
• Az istrángot azért nem nagyon szaggatják :) Leállnak, dumálnak lépten-nyomon, a munkások fele csak ücsörög (na mondjuk ez otthon is így van), szép lassan jönnek-mennek, időnként lassított felvételben történnek a dolgok. Habár a sofőröm arra a kérdésre, hogy mit szeret legjobban Nairobiban, azt mondta azt ahogy a város motiválja az embereket. Mindenki pörög, dolgoznak ezerrel h előre jussanak (és itt eszembe jutott amikor BB este 9 után kinéz a poolba és mint aki épp 4 kávét megivott: „Nyomjátok srácok!” :) Visszafogtam magam, max egy félmosolyt eresztettem el :))
• Egy prostik által gyakran látogatott, egyébként előkelő negyedben lévő hely előtt elhaladva kifejtette a sofőr (már-már gyanúsan képben volt a srác, hogy hol milyen a tarifa..), hogy egyre több fiatal lány áll össze idősebb férfiakkal, mert ott egyből jön a pénz (és enyhe utalást tett arra, hogy ezek a férfiak többnyire expatok), a hozzá hasonló keményen dolgozó ifjak pedig hoppon maradnak (és a tarifák pontos ismerete máris értelmet nyert!). [Kedves család, Lászit nyugtassátok meg mielőtt rémeket látna :) A sofőr lekáderezett ember, csak mesél az itteni életről.]

Kevésbé izgalmas, de érdekes infók

• Időjárását tekintve nagyon kellemes, 20 fok körül van. Most volt vége a „télnek” (amikor csak 15-ig esik a max, de nyáron se megy 25 fölé). Nairobi amúgy épp picivel van az egyenlítő alatt és majdnem 1800 m magasan van (ennek ellenéra sík a terep), ezeknek köszönhető a kellemes klíma.
• A fő ágazatok a turizmus, a kávé- és tea termesztés, illetve a futás. Igen, utóbbi nagyiparilag megy és a reptéri sofőröm szerint irdatlan pénzt hoz az országba, sok külföldi is ide jön edzeni, felkészülni. Amiben még lehet reményük az a kávé és tea feldolgozás Kenyába hozatala (egyelőre feldolgozásra más országokba viszik a kávét/teát) illetve északon találtak olajat, gázt és szenet (láss csodát, van is konfliktus az északi határnál..).
• A lakosság túlnyomó része keresztény, tartják a szokásos ünnepeket. Még karácsonyfa is van – amit egyelőre elég bizarr ebben a közegben elképzelnem :)

Ennyit arról, hogy nem szaporítom a szót, legközelebb lényegre törőbb leszek :) Ma már Tanzániában, de nem volt jelenésem erről is írni, foyt köv (igen korlátozottan, de leginkább is nem lesz netem a kövi hét végéig), aztán még 2.5 nap Nairobi – a tervek szerint a tegnapinál kicsit gazdagabb progival.